Vihar után szinte mindig ugyanaz a mondat hangzik el: előtte még ment. Egy túlfeszültség-lökés nem feltétlenül füstöl és nem feltétlenül visz el mindent egyszerre, ezért utólag nehéz elhinni, hogy köze volt hozzá. Végigveszem, mi sérül ilyenkor a gépben, miért nem véd meg a kapcsolós elosztó, és mit érdemes tenni előtte és utána.
A hálózaton normál esetben nagyjából egyenletes feszültség van. Villámcsapásnál ez rövid időre a sokszorosára ugrik, és ehhez nem kell, hogy a villám a házba csapjon. Elég, ha a közelben talál be: a vezetékekben ettől is feszültség indukálódik, ami aztán végigfut a hálózaton.
A löket mikromásodpercekig tart, ami elég kevés ahhoz, hogy a lámpa csak megrebbenjen, és elég sok ahhoz, hogy a gépben lévő félvezetők megsérüljenek. A sorban a tápegység van legelöl, ezért általában az kapja az elsőt. Egy rendes tápegység ilyenkor sokszor feláldozza magát, és nem engedi tovább a lökést. Egy gyenge viszont továbbadja az alaplapnak.
Fontos, hogy ez nem mindig látványos. Sokkal gyakoribb a részleges kár: a gép elindul, de véletlenszerűen újraindul, lefagy, nem él az egyik USB-port, nem kapcsol be a hálózati csatlakozó, vagy a monitor időnként elsötétül. Ilyenkor ritkán jut eszébe bárkinek a két héttel korábbi vihar.
Ez a leggyakoribb tévedés, és ezért látok minden nyáron olyan gépet, amiben a tápegység hibátlan, viszont az alaplapi hálózati csatlakozó halott.
Vihar előtt sokan kihúzzák a tápkábelt, és ezzel megnyugszanak. Bent marad viszont a hálózati kábel, ami a routeren keresztül köti össze a gépet a külvilággal, és bent marad az antenna- vagy koaxkábel is. A feszültséglöket ezeken ugyanúgy be tud jönni, csak nem a tápegységbe érkezik, hanem egyenesen az alaplapra.
Ugyanez igaz a telefonvonalra, ha még arra van kötve valami, és a kábeltévé vezetékére a tévé vagy a set-top box felől. Ha védekezel, akkor mindegyik utat nézd, ne csak a konnektort.
A kapcsolós elosztó csak elosztó. A kapcsoló és a benne világító kis lámpa semmilyen védelmet nem ad, egyszerűen több konnektort csinál egyből. Ez teljesen rendben van, csak ne várj tőle mást.
A túlfeszültség-védős elosztón fel szokták tüntetni, mekkora energialöketet tud elnyelni. Ha a dobozon vagy a terméklapon erről egy szó sincs, jó eséllyel nincs is benne védelem.
Amit viszont kevesen tudnak: a védőelem elhasználódik. Nem örökre szól, minden egyes lökésnél veszít a képességéből, és egy idő után már csak elosztóként működik tovább, miközben kívülről semmi nem látszik rajta. Sok modellen van egy állapotjelző lámpa pont erre, azt érdemes néha megnézni. Ha tíz éve ugyanaz a védős elosztó ül a gép mögött, ne feltételezd róla, hogy még dolgozik.
A másik feltétel a földelés. A védőelem úgy működik, hogy a felesleget elvezeti a föld felé, tehát ha a konnektor nincs rendesen földelve, akkor nincs hova elvezetnie. Régebbi lakásban ez reális eshetőség, és ezt nem szemre lehet eldönteni: villanyszerelő meg tudja mérni.
Az UPS-t sokan tisztán áramszünetre gondolják, pedig a hétköznapokban legalább ennyire hasznos a másik funkciója. Két dolgot ad: időt, hogy a gép szabályosan leálljon áramszünetnél, és a legtöbb modellnél valamennyi szűrést, illetve a feszültség kisimítását.
Ez akkor számít igazán, ha a hálózat ingadozik, gyakoriak a pillanatnyi kimaradások, vagy megvillan a világítás, amikor egy nagyobb fogyasztó bekapcsol. Ilyen környezetben a gép nem egy nap alatt megy tönkre, hanem hónapok alatt fárad el a tápegység, és a merevlemez sem szereti a hirtelen leállásokat.
Egyet viszont fontos kimondani: közvetlen villámcsapás ellen otthoni eszközzel nem lehet védekezni. Se elosztóval, se UPS-szel. Az ilyen védelem az épület villamos hálózatában kezdődik, és a szerviz ott már nem tud segíteni.
Ha otthon vagy és jön a vihar, húzd ki a gépet a konnektorból, és húzd ki belőle a hálózati kábelt is. Megszakított áramkörön nem megy át semmi, ennél biztosabb módszer nincs. Ugyanez vonatkozik a hosszabb távollétre: nyaralás előtt öt másodperc kihúzni.
Nem kell rögeszmévé tenni, és nem is arról szól, hogy minden villanásnál rohanni kell. Az arány a lényeg: ez a lépés nem kerül semmibe, viszont pont az ellen véd, ami ellen a legtöbb eszköz nem tud.
Elsőként azt határolom be, meddig ér a kár, és ezt szigorúan sorban: külön a tápegység, külön az alaplap, külön a meghajtók. Ez a sorrend azért fontos, mert a leggyakoribb hiba pont az, hogy valaki tápegységet cserél, aztán az új is meghal, mert a baj nem ott volt.
Ha az adataid a kérdés, akkor a meghajtót külön vizsgálom. A jó hír, hogy a lemez vagy az SSD sokszor épen marad, mert a tápegység és az alaplap fogja fel a lökést, de ez nem törvényszerű. Amit előre nem mondok meg: hogy sikerülni fog. Megnézem, mi menthető róla, és ha nem megy, azt őszintén megmondom, nem húzom az időt. Olyankor elmondom, milyen további lehetőségek vannak, akár másik szakembernél vagy tisztatéri laborban is, hogy tudd, hol tart az ügy.
A hibafeltárás díját javítás esetén elengedem, a tételeket pedig az árlistán találod. Ha a biztosítóhoz kell papír, tudok írásos állapotfelmérést adni arról, mit találtam.
Tápegységet, alaplapot, egész gépet lehet pótolni. Tíz év fényképét nem. Ezért a túlfeszültség elleni védekezésnek a leghasznosabb része valójában nem is az elosztó, hanem a rendszeres mentés.
A lényeg egyetlen apróságon múlik: a külső meghajtó akkor véd, ha nincs állandóan bedugva. Ami a mentés idején kívül is a gépben lóg, az ugyanazt a lökést kapja meg, mint minden más. Használj külső meghajtót, amit mentés után leválasztasz, és mellé valamilyen felhős másolatot a legfontosabb dolgokról. A kettő együtt már nagyon nehezen veszíthető el egyszerre.
A törlésről és a mentésről bővebben ebben a cikkben írtam, a sérült meghajtókról pedig az adatmentés oldalon.
A túlfeszültség ritkán úgy néz ki, ahogy elképzeljük. Nem csak a konnektor felől jön, hanem a hálózati és az antennakábelen is, és nem mindig azonnal öl, hanem hetekig tartó furcsa hibákat hagy maga után. A kapcsolós elosztó nem véd, a védős elosztó pedig csak akkor, ha még nem használódott el és van rendes földelés.
Ha viharos időben nem indul el a gép, vagy azóta viselkedik furcsán, hozd be, és megnézem, meddig ér a baj. Az asztali gépekről az asztali gép szerviz oldalon írok bővebben.
